A környezetvédelmi és a szociális felelősségvállalás összehasonlításában nemcsak a 2010 tavaszán elvégzett 17 interjúból álló sorozat adott lehetőséget, hanem az interjúkat készítő Newsbreakers Communications 2009 őszén 31 interjúból álló hasonló felmérése is. A két interjúsorozat összesített tapasztalatai alapján ki lehet jelenteni, hogy a megkérdezett vállalatok kivétel nélkül törekednek a felelős viselkedésre, melynek során szociális és környezetvédelmi területeken egyaránt tevékenykednek. A válaszadó cégek többsége saját érdekének tekinti a környezetvédelmi felelősségvállalást. E területen törekszenek arra, hogy hosszútávon és széles körben érzékelhető hatást fejtsenek ki. A kutatásban résztvevők felismerték, hogy nem lehet fenntartható a működésük, ha nem bánnak felelősen az erőforrásokkal. Sokan hajtanak végre olyan programokat is, melyek a vállalaton kívüli közösségek szemléletformálását célozzák. Ezzel szemben szociális felelősségvállalás területén többnyire nem abból indulnak ki, hogy melyik társadalmi problémát tartják a legsúlyosabbnak, vagy hogy CSR programjukkal hosszútávon, strukturálisan avatkozzanak be a társadalmi folyamatokba. Csak egyetlen megkérdezett állított fel rangsort a problémák között, és hozott ez alapján döntést a támogatandó területekről, és mindössze további két válaszadó számolt be arról, hogy olyan projekteket támogat, amelyek hosszútávon fenntarthatóak és továbbfejleszthetőek. A CSR célterületek kiválasztásánál a cégek körében általános az óvatoskodás: nem szívesen vállalnak fel megosztó témákat. Ennek is köszönhető, hogy sok az azonosság, bizonyos területek népszerűek, míg mások szinte egyáltalán nem jelennek meg a palettán. Közkedvelt CSR célterület a közvetlen környezetben élők (lokalitás), a gyerekek, a környezetvédelem és a saját dolgozók támogatása. Ezek a témák a megkérdezettek több mint felénél szerepelnek CSR célterületként. A válaszadók szerint az embereket csak az érdekli, hogy a mikrokörnyezetükben mi történik, csak ez vonzhat vásárlókat a céghez. Vagyis a fogyasztók "kényszerítik" bele a cégeket a lokális gondolkodásba.
 

A gyerekek és az oktatás támogatása ugyan alkalmas lenne hosszú távú és strukturális hatást gyakorolni a társadalom egészére, de a legtöbb esetben a cégek nem keresik az ilyen beavatkozások lehetőségét. Inkább egy-egy akut problémát orvosolnak: élelmiszert, édességet, játékot, számítógépet adományoznak. Így programjaik csak tüneti kezelést jelentenek, a kiváltó okokra nem tudnak hatni. A munkatársakkal kapcsolatos felelősségvállalás nem pusztán jótékonykodásból jelenik meg a CSR stratégiákban. Sok olyan egészséggel, biztonsággal, esélyegyenlőséggel kapcsolatos programot említettek, amely mutatja, hogy hosszútávon szeretnének munkatársaikra építeni. A szervezetfejlesztést is szívesen végzik valamilyen jótékony cél érdekében: gyermekotthonért, a természet védelmében, a közterületek rendbetételéért. Ezzel bizonyíthatják dolgozóik előtt saját felelősségüket, teret adhatnak a munkatársak önmegvalósításának, és jó célokat is szolgálhatnak. A környezetvédelem és HR területén tetten érhető érdekorientáltság egyáltalán nem csökkenti a vállalat érdemeit, inkább elkötelezettségükre mutat rá. Ez azonban a szociális problémákkal kapcsolatos felelősségvállalásról nem mondható el. A legtöbben azért segítenek a rászorulókon, mert "megtehetik", és mert ez elvárás velük szemben, de nem gondolják, hogy érdekükben állna. Egy megkérdezett sem említette, hogy tart attól, hogy a társadalmi egyensúly elvesztése hosszútávon a vállalat működésére nézve is kockázatokkal jár, tehát ha tesz valamit ennek megelőzésére, akkor végső soron saját érdekében cselekszik. A legfontosabb motivációt az értékesebb munkaerő toborzásának és megtartásának lehetősége jelenti a felelősségvállalásban. A fiatal, jól képzett munkatársak számára vonzó, ha egy cég tudatosan és etikusan működik. Összességében tehát, még nem minden vállalatnál kezelik komplexen a fenntarthatóságot. Legtöbbször csak egyes vetületei vannak jelen a társadalmi felelősségvállalási stratégiákban. Ahhoz, hogy mélyreható programok szülessenek a szociális felelősségvállalás terén is, szükséges lenne megértetni az érintettekkel, hogy az egyensúlyi állapottól egyre inkább eltávolodó társadalom hosszútávon fenntarthatatlan, és hogy a szociális különbségek további mélyülése óriási költségekkel jár. www.habitat.hu

Habitat for Humanity-Magyarország Alapítvány